2014. május 5., hétfő

Prológus

Anyukám mindig azt mondta, hogy legyek önmagam.Legyek az, aki lenni akarok, és sosem hagyjam, hogy mások ezt meg semmisítsék.Azt mondta, legyen álmom, amiért harcolhatok.Legyen valaki, akit tiszta szívből szeressek majd.Sosem hagyjam el magam, tiszta ruhákban járjak és jól viselkedjek.Tanuljak, ameddig csak lehet, mert itt, Törökországban nincs sok esély arra.
Miért is lenne?
Arab vagyok.Utálok arab lenni.Állandóan takargatni kell magam, és egy nap csak háromszor mosolyoghatok.Nem lehet magassarkúban járkálnom az utcán, se egy rövidnadrágba,rövid pulóverben.Nem szabad olyan ruhákat felhúzni, ami túl kivágott.
A fiúk az csinálhatnak, amit akarnak.
Járhatnak akármilyen ruhákba, mosolyoghatnak egész nap, azt csinálnak, amik nekik tetszik.
Ki választhatnak egy lányt, aki majd a feleségük lesz.Nem kell, hogy szeressék.
Igaz szerelem nincs ebben a városban.A fiúk erőszakolják a nőt arra, hogy legyen a feleségük, csak azért, mert nekik tetszik.Ebben én mindig csalódott voltam.Hogy lehet, hogy a fiúk uralják egész Törökországot?A nők is itt vannak, helló, ők is léteznek.Azt hiszem kezdem bánni, hogy lánynak születtem.
Összesen 18 éves vagyok.Ebben az évben történt minden.Minden borzalmas dolog megtörtént velem, ami csak létezhet.
Meg kellet, hogy házasodjak.
Az ég szerelmére, fiatal vagyok!
Ez így nem ér!Ezt be kell, hogy fejezzük!Nem uralhatják a mocskos férfiak a világot!Ugyanolyan emberek, mint mi.Semmi változás nincs köztünk.Még is, miért van ez?Annyi szomorú történet van ebben a városban.
Ó, ugyan már!
Ezen a helyen egyáltalán nincs semmi jó dolog.Kifejezetten semmi.Olyan, mintha minden üres lenne, és valakinek kell, hogy megmentse mind ezt.Nem gondolom, hogy az a valaki én legyek.
De azt hiszem bekövetkezett.
Mr.Styles, a király úr vett feleségül, plusz még 3 lányt.Négyen voltunk a "kedveskéje", akik úgymond mindent megtesznek a királyért, amit mond.Én nem így voltam.
Utáltam őt.Tetőtől talpig.Azt hiszi, övé a világ, őt csodálják, ő a kincs.Pedig ez nem így van.Kicseszettül nem.
Habár, a királyok mindig olyan önimádóak.Mindig megkapják azt, amit akarnak.
Én megkaptam?
Nem.
Akkor?
Semmit sem tudnak a nők életéről.Nem tudják, milyen katasztrófa az ő életük.Már eldöntöttem, hogy elmegyek innen, de azt mondják, hogy akkor a városiak megfognak keresni, és elvernek.Mert hogy, én itt születtem, nekem itt a helyem.Igazuk van.
Meg kell, hogy mentsem Törökországot.
És ez be is fog következni.Elvégre a "nagy" Styles királynak vagyok a felesége, és ez elég nagy dolog.Ha meg mentem ezt a várost, sokkal jobb lesz.
A nőkre vigyázni fognak, felnéznek majd rájuk, és megtesznek nekik mindent, amit csak kérnek.Én leszek majd az, akiért örülnek, hogy megmentette a várost.

Mosolyogva csuktam be fehér naplómat, majd rájöttem, hogy ennyi mosoly már elég lesz.Lehet, hogy ma ötször is csináltam, de kiterveltem azt a tervet, amit már akkor kellet volna megvalósítani, amikor létre jött Törökország.

4 megjegyzés:

  1. Úristen! Fantasztikus! Alig várom a köveztkező részt! :)

    VálaszTörlés
  2. De aranyos vagy!
    Köszönöm!
    A rész már rég kész, csak még nem tettem fel!:)

    VálaszTörlés
  3. kivancsi leszek hogyan folytatodik a tortenet, hogy hogyan is lesz kepes egy fiatal lany megmenteni ezt az orszagot. sok sikert :) meg visszajarok

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Minden kiderül majd!:)
      Köszönöm!
      Hálás vagyok érte!:)

      Törlés